3. rész

Sziasztok! Ne haragudjatok, hogy nem hoztam részt, de úgy gondoltam, ha senkinek nem tetszik minek írjam..Ma beléptem és 4 hozzászólás és 6 feliratkozó! Hát nagyon boldog vagyok! Köszönöm nektek!:')

xxSipi:D

A képen Shrek teste szerepelt és az én fejem volt rámontírozva. Nem hiszem el! Miért jó ez nekik? Miért jó az, ha mindenki rajtam röhög? Ő nekik ez jól esne? Elegem lett mindenből. Ilyenkor énekelnék, de itthon van szóval azt se tudok. Csak őrlődöm. Nem tudok megnyugodni. Most lehet, hogy bántani kéne magam, attól megnyugodnék, de nem adom meg senkinek azt a boldogságot, hogy lássa a szenvedésem. Elég, ha én tudom, hogy sírok. Így is aludtam el. 

*Reggel*

Vörös szemekkel ébredtem, pluszba még a fejem is fájt. Csodás nap elé nézzünk. Ráadásul ma végig a tesi tanárral leszünk. Pete Russel. Azóta utál, mióta élek. De jó! Átcsoszogtam a fürdőbe és elviselhető kinézetett varázsoltam magamnak. Illetve próbáltam.

- Én átvenném ezt a pólót. Kilátsszanak a hurkáid. Hangot is adnak ki? Legalább valami értelmed is lenne. -mondta a fivérem. -És milyen a fejed? Zacskót kellene ráhúzni. -mondta.

- Hagyjál már lógva. -mondtam fáradtan.

- Ha fára kötöd fel magad és ott lógsz, leszakad az ág. Nem bírná el a bivaly súlyodat. -mondta. Hogy lehet ilyen érzéketlen? Elegem lett. Mindig Ő megy el elsőnek, de most nem bírok vele egy légtérbe maradni. Felkaptam a táskám és elindultam. Az iskola 10 percre van, kb. 5 percet sétáltam, mikor bátyám és haverjai megálltam mellettem.

- Lehet le kéne tenned a jogsit. -mondta Zayn.

- Lehet be kéne fognod a pofádat. -morogtam neki.

- Huu, de tűzess a kicsike. Most éled a rossz napjaidat? -röhögött Liam.

- Taplók. -mondtam, mire még jobban röhögtek, majd elhajtottak. 

Az iskolába belépve, teljesen ledöbbentem. Mindenhol az a hülye kép volt. "Ogrenzie a fingópárna zsenije" felirattal. Szinte mindig kapucni van a fejem, most is így volt, de most sokkal jobban előre húztam. 

Mikor beléptem a terembe, mindenki hangosan felröhögött. Ha nem én lennék a képen, akkor se röhögnék, mert ez iszonyat megalázó.

 Gyorsan leültem a helyemre és lehajtottam a fejemet. Ilyenkor jó, hogy vízálló a sminkem. Pár könnycseppet elejtettem, nem tudtam visszatartani.

- Jó reggelt osztály! Nem alszunk! -jött be "kedvenc" tanárom. -Ogrenzie, emeld fel a fejedet a padról. -mondta, mire az osztály felnevettet. Én a fejem helyet a középső ujjamat emeltem fel.

- Mackenzie Horan! Még több büntetést szeretnél? -szólalt meg az ofő. Az ajtóban állt, mellette pedig Harry. -Pete, kérlek menj át egy másik osztályhoz. Beszélnem kell velük. -mire az általam imádót ember bólintott és kiment. -Először is. Harry! Nem elég, hogy tegnap este a börtönből jössz ki, ma el is késel. -mondta idegesen, mire mindenki Harryre nézett. -És Mack! Elhiszem, hogy nem kapod meg a legújabb telefont, de ezért nem kellene önmagadat megalázni ilyen képekkel. -mondta. -És a tanárnak se kellene bemutatni.

- Már elnézést kérek, de maga komolyan azt hiszi, hogy én csináltam ezt a képet majd ragasztottam tele ezt a szar helyet? Maga gondolkodik? Azért mutattam be annak a jó embernek, mert úgy nevezet, hogy Ogrenzie. -emeltem fel a fejem.

- Kicsit vegyél vissza az arcodból, Kislányom! -kiabált rám.

- Jó, elnézést, de nyilván nem vagyok olyan hülye, hogy azért kiplakátolom a sulit, hogy az emberek rajtam röhögjenek. -mondtam idegesen.

- És akkor mégis ki volt? Ki utál téged ennyire, hogy ezt teszi? -kérdezte.

- Ki nem? Tanár úr tudja az iskolában meg vannak a társadalmi csoportok. -magyaráztam.

- Jó, mindegy. Akkor ezt a témát hanyagoljuk. Mivel csak te és Harry van büntetésbe, nektek kell leszedni, ma délután. -mondta.

- Tudja maga, hogy az mennyi idő lenne? Én 4-kor elmegyek az biztos. -mondta Harry.

- Igazad van fiam. Srácok mehettek haza, megbeszélem az igazgatóval, de holnap már tanítás lesz. Legyetek hálásak vagy utáljátok Mack-et. -azzal kiment a teremből, majd pár perc múlva mondta, hogy most mindenki menjen haza, és holnap úgy készüljön, hogy tanítás van. 

Elkezdtük leszedni az összes posztert. Harry a suli egyik részén, én a másikon. Mivel tudtam, hogy nincs itt senki elkezdtem énekelgetni. Igaziból az se érdekelt, ha valaki meghallja. Csak megakartam nyugodni, boldognak lenni. Épp Demi Lovato egyik számát dúdolgattam, amikor egy ajtócsapódást hallottam.
- Én végeztem. -állt meg mellettem Harry.
- Fantasztikus, én még nem. -mondtam.
- Segítsek? -kérdezte, mire én furán néztem rá.
- A Nagy és rossz fiú Harry Styles segíteni akar leszedni, az ocsmány képeket, amivel megaláznak egy embert? -kérdeztem vissza.
- Mert veled olyan ellenséges voltam, ugye?
- Ha tudni akarod igen. Lehet te nem emlékszel az első 3 évre, de bennem megmaradt. Te és a haverjaid kiröhögtettek ugyanúgy, mint a többi gyerek. Ha rajtad múlna ezeket a plakátokat is fenn hagytad volna. -mondtam neki felháborodva. Most el akarja játszani a segítőkész ficsúrt?
- Befejezted? -kérdezte halál nyugodtan.
- Nem fejeztem be!
- Akkor mérgelődj csak magadban. -vette fel a táskáját. -További jó munkát. -köszönt el és kiment az ajtón.
Ezt jól megcsináltam...
*Otthon*
2 óráig tartót leszedni azokat, a hülye posztereket. A végére már minden bajom volt, álmos voltam, szomjas és a tetejében még éhes is.
A házba belépve rögtön a konyhába indultam. Nyilván ott volt az összes fiú.
- Hello. -köszöntem halkan.
- Cssss. -szóltak rám rögtön. Valamit nagyon néztek a gépen.
- Nézd már meg milyen jó csaj! Ő lesz a feleségem. -jelentette ki a bátyám.
- Haver bocs, de annyira nem nagy cucc. Selena Gomez sokkal jobb. -mondta Zayn.
- Nem rossz, nem rossz, de Demi a király. -válaszolt neki Niall.
- Te komolyan azt hiszed, hogy lenne Demi Lovatonál esélyed? -kérdeztem.
- Tudod én veled ellentétben, okos, kedves, vicces, szexi és tehetséges vagyok. -mondta, majd felém kapta a fejét. -Nem értem, hogy lehetünk mi rokonok. -erre a kijelentésére a társai jóízűen felnevettek.
- Tesó nézd már egy új tweet. -mondta Liam. Én nem hallgattam tovább a beszélgetésüket, csak egyenesen felment a szobámba.
Kicsit nevetséges, hogy a 17-18 éves fiúk elérhetetlen híres emberekről álmodoznak. Ezt inkább lányok szokták. Nekem is van plátói szerelmem Zac Efron. Mennyire nagyon szerettem egy időbe...Emlékszem sírtam, mikor vége lett a HSM-nek, és akkor is mikor megtudtam, hogy Vanessa és Zac szakított. Nekem jobban fájt, mint nekik. Elmosolyodtam ezeken a gondolatokon és bekapcsoltam a laptopom.
Először mindig az emailembe lépek be, nem tudom miért megszokás. Múltkor csináltam ugye az új címet a youtube profil miatt és bejelentkezve maradt...Amit láttam teljesen sokkolt. 25ezer értesítést kaptam. Azonnal rámentem a youtubera. Rengeteg ember kedvelte és hozzászólt. Nem hittem a szememnek.
"Sírva fakadtam, gyönyörű"
"Gyönyörű zene, gyönyörű lány és borzalmas élet. Nekem ez jött le. Nagyon jól átadta az érzéseket. Így tovább"
Fantasztikus volt ezeket olvasni. Rengetegen meg is osztották a videómat. Nem tudtam uralkodni az érzéseimen, elkezdtem sírni. Mindig is ezt szerettem volna, hogy az emberekből érzelmeket váltsak ki és sikerült. Sokan kérdezték, hogy van-e valami más elérhetőségem, ezért úgy döntöttem csinálok egy twittert. Mikor az alap dolgokkal kész lettem elkezdtem embereket bekövetni. Először persze csak a nagy neveket. Mikor Demi Lovatot akartam megláttam a tweetjét "Fantasztikus ez a zene! Nem értem, hogy ez a lány, hogyan tudta ennyire átadni az érzéseit. Gyönyörű dal lett!" És megosztott egy videót, ami az én videóm volt!
Nem hittem a szememnek! Ilyen nincs! Demi Lovato a példaképem az én  dalomra azt mondja gyönyörű..Nem ez nem létezik...Csak álmodom. Hitetlenségembe elkezdtem magam csipkedni, de még mindig ott volt. Mikor lentről egy hangos ajtó csapást hallottam biztossá vált, hogy ébren vagyok! Gyorsan lerohantam a földszintre, hogy megnézzem mind elmentek-e. Szerencsém volt. Visszarohantam a szobámba előkészítettem a zongorát felvettem a maszkot a kapucnit is. A kamerát a helyére raktam és elkezdtem felvenni Demitől a Heart Attack című számot . Mikor kész lettem a végére írtam köszöneteket és a twitteremet majd felraktam.
Annyira boldog voltam, hogy nem bírtam nyugton maradni. Úgy döntöttem, hogy elmegyek a kedvenc parkomba, ott mindig megnyugszom. Mondjuk most az izgalomtól voltam ilyen és nem a bánat miatt.
Nem zavart, hogy sötét van.
Leültem a kedvenc padomra és csak gondolkodtam. Gondolkodtam, hogy most jobb lesz-e az életem vagy ez csak egy gyerekes ábránd...
- Min gondolkozol ennyire Kislány? -szólalt meg mellettem valaki. Észre se vettem, hogy ideült valaki. Felemeltem a fejemet és Josh Devine ült mellettem az Harry, legalábbis szerintem, legjobb barátja.
- Semmi közöd hozzá. -válaszoltam.
- Josh vagyok. -vigyorgott.
- Egy iskolába járunk te idióta. -morogtam.
- Tényleg?
- Sajnos.
- Akkor gondolom tudod, hogy mekkora ember vagyok... Mit szólnál hozzá, ha te meg én.. -mondta majd rámarkolt a mellemre. Próbáltam leplezni a félelmemet. Pofon vágtam.
- Engedj el te undorító féreg. Nem akarok tőled semmit. -mondtam, de Ő oda se figyelt rám, még mindig az arcát fogta.
- Most nagyon megfoglak ezért büntetni. -mondta és az arcára mutatót ahol a tenyerem nyoma ékesedett.
- Most tűnj el a közeléből Devine! -mondta valaki mögülem...